Az emberiség történelmében kevés dolog ragadja meg úgy a képzeletet, mint a piramisok. Ezek az építészeti csodák évszázadokon keresztül álltak ellen az idő próbájának, lenyűgözve a látogatókat és kutatókat egyaránt. A legősibb piramis titkai különösen izgalmasak, hiszen ezek az építmények nem csupán az emberi tudás és képességek hajnalát, hanem az akkori kultúrák szellemi és vallási világképét is tükrözik.
Az ókori Egyiptom lenyűgöző piramisai közül az elsőként épített példány az i. e. 27. század körül keletkezett. A Dzsószer fáraó által emeltetett lépcsős piramis Szakkarában a világ első monumentális kőépítménye, amely nemcsak az egyiptomi történelem mérföldköve, hanem az építészet történetének is kiemelkedő alkotása. Ezt a szerkezetet Imhotep, a korszak zseniális építésze tervezte, aki nemcsak mérnökként, hanem orvosként és papként is híressé vált.
Az első piramisok nem csupán temetkezési helyek voltak, hanem az istenekhez vezető lépcsők is, amelyek a fáraók isteni hatalmát szimbolizálták. Az ősi egyiptomi hitvilágban a túlvilág nemcsak létező valóságként jelent meg, hanem olyan világként, amely a királyi sírokon keresztül kapcsolódott az élőkkel. A legősibb piramis nemcsak építészeti innováció, hanem spirituális üzenet is, amely túlmutat az emberi élet korlátain.
